Kétszáz éve született Kaspar Hauser - de ki a fene ő?

Kétszáz éve, 1812. április 30-án született Kaspar Hauser, sírfelirata szerint "korának talánya". Hauser származásának titka egész Európát izgatta, de a rejtélyt máig nem sikerült megfejteni.

1828. május 26-án a németországi Nürnberg utcáin ténfergő, bamba és rongyos sihedernél a rendőrök több levelet találtak. Az egyikben a fiú nevelője azt kérte az ottani ezred parancsnokától, hogy a 16 éves kamaszt vegye fel katonának, "mert apja is az volt". Egy másik levélben (ugyanazzal az írással) a fiú állítólagos anyja közölte, hogy a gyermek neve Kaspar Hauser, 1812. április 30-án született, és lovastiszt apja halott. Maga a fiú teljesen analfabéta volt, beszélni is csak néhány szót tudott bajor tájszólásban.

A nürnbergi tanács egy tanárhoz adta ki Hausert, aki néhány hónap alatt megtanult beszélni, írni és olvasni. Ekkor a következőket sikerült kiszedni belőle: amióta csak eszét tudja, egy szűk, sötét lyukban, kenyéren és vízen tartották elzárva, egyetlen játéka egy fából faragott ló volt. Egy nap aztán - miután azt a mondatot megtanították neki, hogy "tiszt akarok lenni, mint az apám" - kivezették börtönéből, s magára hagyták.

A lelenc és története Európa-szerte hatalmas feltűnést keltett, a szenzációt fokozta, hogy megtalálása után másfél évvel merényletet követtek el a fiú ellen. Hauser állítása szerint a tettes az a férfi volt, aki Nürnbergbe kísérte, és azzal fenyegette meg, hogy meghal, ha elhagyja a várost. A bajor király ezután jutalmat tűzött ki annak, aki a titok nyomára vezet, s a fiúnak pártfogója is akadt egy angol főúr személyében. Lord Stanhope arra gyanakodott, hogy Hauser magyar származású, ezért elvitte Pozsonyba, de védence nem reagált a magyar szavakra.

Az időközben tökéletes gavallérrá fejlődött Hauser életének utolsó talánya önmaga halála lett: 1833. december 16-án magányos sétáján valaki megszúrta, s két nappal később meghalt. "Európa gyermekéről" halála után életrajzok, tanulmányok, vitairatok, szépirodalmi művek százait írták, sőt operát is szereztek róla. A francia Verlaine költeményt szentelt neki, a német Werner Herzog filmet forgatott életéről.

Hauserrel kapcsolatban két álláspont kristályosodott ki, mindkettő hívei bizonyítékok tömegét vonultatják fel, s lelkesen cáfolják az ellentábor érveit. Az egyik szerint nincs semmiféle titok, a fiú csaló volt, aki orránál fogva vezette a közvéleményt. Mindkét merényletet maga követte el, hogy ébren tartsa személye iránt az érdeklődést, másodszor azonban túl jól sikerült a tőrszúrás, s ő végzett önmagával.

A másik tábor magas körökben keresi a megoldást: azt állítják, hogy Hauser a badeni nagyhercegi cím jogos örököse volt, akit egy udvari intrika fosztott meg örökségétől. Még csecsemőként kicserélték egy beteges gyermekre, aki hamarosan meghalt, őt pedig elzárták a világtól. A váltott gyermek tizenhat év után bukkant fel, s amikor kínossá vált a cselszövés résztvevőinek, végleg eltették láb alól.

Az igazság vélhetőleg soha nem fog kiderülni, így a legtalálóbb a halálos merénylet helyén felállított oszlop felirata: Hic occultus occulto occisus est - azaz itt ölték meg rejtélyesen a rejtélyest.